Tamás's profile< NEO> YOUR PAGE FROM TH...PhotosBlogListsMore Tools Help

Blog


    October 15

    Második könyv

    ... és megtanultam látni a természet színeit. Megtanultam érezni a friss levegő zamatát eső előtt. És tudok gyönyörködni a felhőkben, ahogyan mindig más és más alakot öltenek, mintha csak a jövőt és a múltat egyszerre akarnák megmutatni. És ha lemegyek a tópartra és látom, ahogyan rásüt a nap a vízre és megtöri a fényt, akkor még érzem azt az ősi lüktetést és erőt, amelyet úgy neveznek, hogy: " Szabadság".
     
    ... és ha megbántanak, holott én békés vagyok és nem bántok meg senkit, akkor érzem, ahogyan forr bennem a vér a gonoszság ellen.

    ... és amikor békés hangon felszólalok az igazság nevében és a válasz csak szándékos gúny avagy sértés, vagy pedig közöny, mintha meg sem hallanák, néha gőg, mintha én csak valamilyen fajta pondró lennék, akkor úgy érzem meghasad a szívem, mert szándékosan nem a békét és a  nyugalmat keresik, hanem csak a másiknak való fájdalom okozása élteti őket.

    .... és sokszor sajnálok sok mindenkit, amikor látom a rettegést a szemükben, hogy elveszítik azt, amijük sosem volt és sohasem lesz.

    .... és ha látom az emberek életét és a mindennapos szenvedésüket, akkor megkérdezem bizony számtalanszor, hogy vajon miért?

    .... és sokszor látom, hogy bizony az emberek nagyon jó színészek és senki sem úgy él, ahogyan szeretne.Látom, hogy kevés dolog az, amit nem érdekből vagy számításból tesznek.Mára teljesen el akarják fogadni, hogy ez jó.

    .... és látom azt a rengeteg elfojott indulatot, ami az emberekben van és nem engedik a felszínre törni.

    Noshát !

    Ez az igazság.

    .... és tudom, hogy az a fa, amely nem hajlik el, mint a fűz, az eltörik. A víz is csak lassan mossa el a partot. Nincs akkora tűz, amit el ne lehetne oltani, vagy magától ki ne aludna.A víz lehet forró, a tűz azonban sosem lesz jéghideg. Farkasokkal pedig alhat az ember ha jóllakottak. Azonban ha kiéhezettek, a falkába tévedt idegent falják fel elsőnek.


    ... egy csillag, könnyen eltűnik az égről, a szemeid elől. Ott van, azonban te mégsem látod a sokaságtól. Ezért vannak a csillagok, a napok és a bolygók megkülönböztetve.

    .... egy hangya rátekint az emberre de nem látja, hiszen az ember akkora hatalmas egy hangyának, hogy az nem foghatja fel, amit lát.

    ... amit mondanak elhiszed sokszor. És azt mondják mégis, ne hidd el azt, amit érzel.


     




    October 10

    Az embereknek

     
                                                                                            Első köny
                                                                                            
            Kezdejetek neki lerombolni mindent, amit építettetek. Mert egyetlen épület, még a templomaitok sem álhatnak majd meg a Jóisten színe előtt. Ha egy szőlőskertben romlott szőlő van, és le nem szeded a romlatlant időben, hát megromlik az is. Aki ma nevet, az holnap sírni fog és aki ma sír, holnap mosolyog azokon , akik kinevetik. Aki ma boldogtalan mások miatt, az páholyból nézi majd végig a boldogtalanok boldogtalanságát. Aki ma gúnyolódik és mások vérén lakmározik, annak lassan folyik majd el az összes vére , hogy végignézhesse a tetteit, saját magában.
         
           Kezdjetek neki adakozni a szegényebbekenek, hogy egyformák legyenek tiveletek és ne érezzétek úgy, hogy mert jártasak vagytok valamilyen fajta tudományban, amit ti gyártottatok magatoknak, ezért különbek lennétek azoknál, akik egyszerübbek nálatok. Amit ma nem adsz oda, az holnap elvetetik tőled és amit odaadsz azt vissza ne kérd.
        
          Kezdejetek el egyenlővé válni a világban. Minden ember éljen hasonló gazdagságban. A gazdagok kezdjék el szétosztani a vagyonaikat a szegényebbeknek. A szegényebbek pedig ne mérhetetlen költekezéssel, hanem beosztással hálálják meg.
     
           Szünetssétek meg azt, hogy amíg az egyik ember éjjel-nappal dolgozik, a másik emennek a verijtékén élősködik.
    Sosem gondolhatjátok, hogy ti többet értek másoknál. Meg ne nézzetek senkit önnön - magáért. 
     
          A bankok az utcaajtóban, a boltok tárt kapukkal várják a szegény embereket. Mindenkinek legyen és mindenkinek jusson.
     
          Ültessetek mindenféle fákat és növényeket. A Föld nem tűr el több rombolást. Ültessetek az új városaitokba.
       Minden régi dolgaitokat hagyjátok el. Tartsatok állatokat és ne dolgozzatok többé senkinek. Csak annyi munkátok
    legyen, amennyit a földetek és jószágaitok megkívánnak.
     
         Vége a királyok korának.
     
          Minden embernek van hely a Földön. Sose aggodalmaskodjatok, mert a Bolygó megvédi önnmagát. Még tőletek is ha sokan vagytok.
          Minden embernek jár egy darab föld. Senki sem szabhatja meg ki,
    és hol vadászik. A Tenger halai, az Ég madarai és a Szárazföld állatai a tiétek.
      
          Egyik ember a másiknak többé nem parancsolhat és egyik ember a másikon többé nem uralkodhat.
     
          Egyik ember a másik bírája nem lehet többé.
     
          Vége a hatlamasok korának.
     
          Kezdődik az igaság kora.
     
          Fejezzétek be a lelketekben a fajtlankodásotokat és kedzdjétek el újra felfedezni egymást.
     
     
          Szüntessétek be a pénzt és fizessetek a mesterségetekkel vagy időtökkel vagy semmivel a semmiért.
     
         Mindenfajta gonoszságot és gonosz gondolatot mellőzzetek, abból, ami a fejetekben van.
       
        Gonoszság az,  ha másoknak bármilyen formában boldogtalanságot vagy fájdalmat okozol.
     
       
     
     
          
        
         
     
     
         
          
            
       
     
       



    October 09

    Ma

    Versek
                                                                                  Amikor hazaérek
     
                                                                   Nézem a múltat a kocsi ablakából,
                                                                     oly gyorsan tűnnek el a percek.
     
                                                                   Átlépek hamar a jövőbe a mából.
     
                                                                                 Nem láthatom,
     
                                                                              amit a jelen elrejtett.
     
                                                                    Arra gondolok útközben sokat:
                                                                            minek megyek haza,.
                                                                                minek csinálom? 
                                                                
                                                                     Hisz úgy se értékeli a kitartásomat,
                                                                                 senki a világon. 
     
                                                              Aztán hazaérek, felmegyek a szobába,
                                                                       bezárkózom egy saját világba.
                                                                   
                                                 Pedig csak egy érintésre vágyom, egy őszinte mosolyra,
                                                                    vagy gyengédségre, ami elringatna.
                                                                        
                                                                          Mivel senki sem érti ezt,
                                                             érzem, hogy lassan jéggé dermed a lelkem.
                                                                                     Megfagyok.         
     
                                                                               Mielőtt feladnám,
                                                                              azelőtt meghalok
                                                                                    Belehalok.   
     
                                                                    Egyvalaki van akit szerethetek,
                                                                        úgy is ha vele nem lehetek
                                                                      
                                                                              Mindig ez a szoba.
                                                                              Otthon is és itt is,
                                                                             bezárva ugyanoda.
                                                                                  
                                                                                  Magányba.
                                                                        Nincs társa az embernek,
                                                                     csak a hazugság és a félelem.
     
                                                             Meg tudod néha a csillagok és az álmok  
                                                            
                                                              És azt mondják mások az élet túl rövid...
                  
                                                                    Pedig a vég mindig azt jelenti:
                                                                               újnak kezdetit.